2023. március 7-én rendezték a „Helyi fejlesztések, jó kormányzás” tematikus fórumát, amelyen körforgásos gazdasággal, körforgásos településekkel foglalkoztak. Az előadásokat a MEXA cégcsoport szakértői tartották, a következőkben számos jó példával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Lenkey Péter az EX-ACT Project Tanácsadó Kft. tanácsadója, körforgásos gazdasági szakértő és fenntarthatósági menedzser „Értékteremtési lehetőségek a körforgásos gazdaságban” címmel adott elő. Kézy Béla, a Megakom Kft. ügyvezetője, a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform (KGTP) szakértője „Körforgásos települések – kihívások, lehetőségek, jó gyakorlatok” című előadásában mutatot be számos segítő információt. A körforgásos gazdaságról bővebben itt lehet olvasni az URBAN 21 felületén.
A körforgásos gazdaság szükségességének oka, hogy a biológiai anyagáramok természetszerűleg megújulnak, a technológiai anyagáramok nagyrésze viszont önmagától nem, ezért különböző újrahasznosítási módszerekkel kell segíteni a folyamat ciklikusságát. Cél, hogy a körforgásos gazdasági útvonalak könnyebbé tegyék életünket és közben hozzájáruljanak az ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez is.
NÉHÁNY, A FÓRUMON IS BEMUTATOTT JÓ GYAKORLAT:
- Csomagolás /műanyag használat területén: RePack – újrahasználható csomagolás, Boxsi – bérelhető szállító ládák, Ecolove – újrahasználható betétdíjas poharak.
- Élelmiszerek esetén: Miskolci Zöld kosár közösség – rövid ellátási lánc újrahasználattal, Wonky veggies – tökéletlen zöldségek, Apeel – természetes védőbevonat gyümölcsökön, Permafungi – laskagomba termesztése kávézaccon.
- Épületeknél a moduláris építőanyagok, a tér hatékonyabb használata: például a szlovák Nemzeti Rádió épülete fordított piramis alakja miatt kisebb területet foglal el a térfelszínen és így az alatta szabadon maradt tér közösségi funkciót tölt be.
- Turizmus: fenntartható gazdálkodóhely, zöld szálloda díj, pl. Irota Ecolodge, mely egy fenntartható és klímasemleges üdülő a Csereháton, bővebben itt
- A Mentés másként Alapítvány Rezsó projektje hármas funkciót tölt be: újrahasznosítás + társadalmi felelősségvállalás + innováció. A Rezsó projekttel szeretnék hazánkban elsőként megvalósítani egy Angliában már bevált ötletet: kiürült, kidobásra szánt chipses zacskók felhasználásával takarókat, hálózsákokat készítenek, amivel segíteni tudnak a rászorulóknak. A zacskók belseje hőtükör fólia, amiből egy különleges eljárással készül a REZSÓ hálózsák. Télvíz idején ez akár életmentő is lehet a fedél nélküli embertársainknak. A projektről részletesebben itt lehet olvasni.
A VÁROSOK ÉS A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG
A városoknak, közszférának nagy szerepe van a körforgásos gazdaságban, hiszen a településeknek általában nagy jelentősége van az új folyamatok elindításában. S mi az ok, amiért a városokra kell fókuszálnunk ebben a témában is? 2050-re a lakosság 66% a városban fog élni, az energiafelhasználás 2/3-áért, CO2 kibocsátás 70%-áért a városok lesznek a felelősek. Építőanyagok tekintetében a 2050-ben várható szükséges infrastruktúra 75%-a ma még nem létezik.A felhasznált építőanyagok felelősek az irodaépületek CO2 kibocsátásának 40-50%-áért. Ennek megoldására is született már néhány szemléletes példa:
- Hollandiai városháza épülete – moduláris, szétszerelhető és a funkciója módosítható, úgy alakítják át, ahogy az igények megkövetelik. Itt olvashatnak róla bővebben
- Vízgazdálkodás tekintetében a városokban jelenleg is folyamatos a vízpazarlás, 2030-ra vízkorlátozások várhatóak a lakosság felénél. Célunk legyen a rendelkezésre álló víz minél többszöri újrafelhasználása. Tokióban a vízhiány kiküszöbölésére minden épület alá földalatti esővíztartályt építenek be, ezzel is segítve a víz többszöri felhasználását.
Termékhasználat esetében a mai világban rengeteg eszköz, termék van a tulajdonunkban, melyeknek a termékhasználati ideje nagyon kevés (pl. a barkácsolási eszközökre átlagosan 18 perc). Gondoljanak bele, hogy otthon a háztartásukban hány olyan barkácsgép és konyhai kisgép van, amit szinte sosem használnak? Érdemes ezeket megvásárolnunk? De ha nem vesszük meg, akkor hogyan juthatunk hozzá, amikor szükségünk van rájuk? Néhány példa:
- Svédországban Eskilstuna városában található egy bevásárlóközpont, ahol használt eszközöket lehet vásárolni. Itt olvashatnak róla.
- Online és fizikai termék könyvtárak pl. szerszámkölcsönző, online kölcsönző platformok, Göteborg smart map
Mobilitás: a térfelhasználás nem túl hatékony a városokban és ehhez hozzájárul még az is, hogy rendkívül környezetszennyező a közlekedés. 2050-re a motorizáció 92%-kal nő és az elektromos autók nem minden problémára jelentenek megoldást. Jelenleg a városi utak maximum 10%-át használják az autók csúcsidőben is. Ennek javítására lehetőség a kompakt városszerkezet kialakítása (funkciók közelsége); közösségi – kerékpáros – gyalogos közlekedés összekapcsolása; városi logisztika tudatos szervezése (pl. mobilitás, mint szolgáltatás). Ehhez kapcsolódóan a közeljövőben lesz egy podcastunk is, hallgassák meg.
Élelmiszer: Jelentős mennyiségű földet, energiát és vizet használunk, hogy olyan élelmiszert állítsunk elő, ami aztán hulladékként végzi. Ehhez hozzátársul még az is, hogy az élelmiszereket nagy távolságról szállítjuk. Megoldás lehet a közelben megtermelt élelmiszer, valamint, hogy hogy figyeljünk a talajerő megtartására (a szerves hulladék minél nagyobb része kerüljön vissza a termőföldbe). Jó példák az élelmiszer előállítás témájában:
- Adelaide esetében a városban keletkező szerves hulladék 70 százalékát komposztálják;
- San Franciscoban naponta 600 tonna komposztot osztanak szét olyan farmereknek, akik a városban értékesítik termékeiket;
- New Yorkban közösségi kerteket hoztak létra a város számos pontján, ahol már nemcsak a kertészkedés, termék előállítás a fő cél, hanem jelentős közösségi erővel bír, szakmai útmutatók készülnek és képzések is megvalósulnak.
Hulladékok hasznosítása, hulladékok új élete. Két különleges példa, akik különböző megoldásokat kínálnak a hulladékok kapcsán.
- Terracycle: piaci megoldásokat kínál nehezen újrahasznosítható hulladékok gyűjtésére, az újrahasznosításra és az újrafeldolgozásra is. Közvetlen kapcsolatban van a fogyasztókkal és többféle üzleti modellt is ajánl (gyártói, fogyasztói és kormányzati finanszírozás). Egyik példájuk az újrahasznosításra; Philadelphiában játszótér szájápolási hulladékokból.
- Basurama: világszerte rengeteg projekten dolgoztak, többek között létrehoztak újrahasznosított játszótereket, újradefiniált közterületeket, fesztiválokat szerveznek, mintát mutatnak függőleges kertek kialakítására hulladékból. Ezeken kívül rengeteg más kezdeményezésük van, melyekről itt tájékozódhatnak.
Forrás és további fotók: URBAN21