A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ TUDÁSCENTRUMA

A nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerületek tudáscentrumainak kialakítása kezdődött meg országosan 2020 végén. Magyar Dánielt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Innovációs Központjának igazgatóját mint projektvezetőt kérdeztük az egyetem által kezdeményezett és koordinált Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumról (TINLAB), melyben konzorciumi partnerei a Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem, valamint egy civil kutató-tudásközvetítő szervezet, a Hárfa Alapítvány.

– Mi volt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium életre hívásának fő motivációja?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen régóta tapasztaljuk, hogy sok terület, így például a gyógypedagógia, a média vagy a nyelvészet innovációi nehezen fejleszthetők a technológiai innováció klasszikus eszközkészletével. Az egyértelmű ugyan, hogy újdonságról van szó, az is, hogy mérhető társadalmi-gazdasági hasznot produkálnak, de általában például szabadalommal nem védhetők, és a piaci bevezetésük is egészen más logikát igényel a műszakibb jellegű találmányokhoz képest. Szükség van tehát egy új módszertani, finanszírozási és szakmai keretrendszerre, ami kifejezetten a társadalmi innovációs fejlesztések kiteljesedését tudja támogatni.

– Ennyire távoli a technológiai és nem technológiai alapú innovációk területe?

Valójában nem. Más megközelítéseket igényelnek ugyan, de rengeteg kapcsolódási felületük van. Például az önvezető autók, az új környezeti technológiák, de az innovatív digitális megoldások sem működnek emberi részvétel és a technológiával harmóniában fejlesztett társadalmi innovációs modellek nélkül. Rengeteg jogi, szociológiai, pszichológiai és más kutatás és fejlesztés szükséges ahhoz, hogy ezek az új paradigmák valóban optimálisan tudjanak majd megvalósulni.

– Vannak társai az ELTE-nek ebben a küldetésben?

Igen, és szerencsére egyre szélesebb ez az együttműködői kör. Nagyon jó, hogy a labort a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal partnerségben hoztuk létre és építjük fel. Egyre több meghatározó tudásközponttal kezdtük el az együttműködést Magyarországon, sőt már az első nemzetközi opponensi véleményezésen is túl vagyunk. Civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és állami szervekkel is megkezdődött a párbeszéd, az év második felében az első kísérleti innovációs projektek is elindulnak az említett partnerekkel közösen. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a fejlesztéspolitika is kiemelt figyelemmel kíséri működésünket, és javaslatokat, igényeket fogalmaz meg, ami segíti a munkánkat. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakmai támogatása nélkül pedig biztosan nem jutottunk volna idáig.

– Melyek az aktuális súlyponti feladatok?

Már az elért eredményeinkről szeretnénk beszámolni június végén, az ELTE Innovációs Napján, a jelenlegi feladatokról pedig álljon itt egy összefoglalás partnereinktől.

PANNON EGYETEM

A társadalmi innováció kifejezés a 2000-es években jelent meg, de még mindig kevesen ismerik, fogalmi kerete is képlékeny. A TINLAB küldetése, hogy e kétségkívül jól csengő kifejezés részletes definíciós és tartalmi kereteit kidolgozza – természetesen széles körű társadalmi partnerségben. Ennek során első lépésként elkészült egy elméleti keretrendszer, amely egységes struktúrába foglalja a társadalmi innováció lehetséges fókuszterületeit. (Ezt a Felmérés munkacsoport a konzorciumi tagok előzetes témafelvetései, a Horizon 2020, a Horizon Europe (HE), valamint szakirodalmi felvetések és korábbi egyetemi innovációs versenyek eredményei alapján dolgozta ki.) Ezeket a fókuszterületeket több, ún. klaszterbe sorolták, amelyekhez további – részletező – dimenziók, aldimenziók tartoznak. A létrejött klaszterek a következők: digitalizáció, kultúra és kreativitás, helyi fejlesztések és governance, környezeti innovációk és klíma, társadalmi jóllét, munka jövője, humán rendszerek, társadalmi innováció menedzsmentje. Az így létrejött mátrix alapján ezután kutatási terv készült, amely az igényfelmérésre, a tematikus és célcsoport specifikus fókuszterületek azonosítására, a célcsoportok és együttműködők körének meghatározására szolgál. Ennek keretében fókuszcsoportos interjúk szervezésére és lebonyolítására került sor a 8 klaszterben, közel 60 résztvevővel. A munkacsoport ezt követően elkezdte a kérdőíves megkérdezés előkészítését, amelyet júniusban bonyolítanak.

MISKOLCI EGYETEM

A TINLAB egyik alapvető feladata, hogy kidolgozza a társadalmi innováció általános fogalmát, illetve az ehhez tartozó Fehér könyvet. Ezek alapján a TINLAB célja egy jogalkotási javaslat megfogalmazása. A fenti célok megvalósításának előkészítője a Definiálási Munkacsoport, melynek eddigi eredményeit mutatta be május 7-én a Strategy of Social Innovation angol és magyar nyelvű nemzetközi rendezvényen. A workshopon a fentieken kívül továbbfejlesztették az eddig kialakított Fehér könyvet és definíciót, illetve egyfajta kezdeti társadalmi vitára bocsátották. Ennek érdekében tudományos vita keretében külföldi és hazai szakértők értékelték az eddigi munkát. A felkért előadók között vannak Európa több neves intézményének vezető kutatói, úgymint a Technische Universität Dortmund, a University of Neuchatel, a University of Kocaeli vagy a bolgár Tudományos Akadémia. Mellettük a téma hazai szaktekintélyei is részt vettek a tanácskozáson, a többi között a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem képviseletében. Az esemény visszanézhető a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Youtube csatornáján. Az előadások írott anyagai pedig előreláthatóan a European Integration Studies című folyóiratban jelennek majd meg.

HÁRFA ALAPÍTVÁNY

Az elmúlt időszakban sor került a TINLAB hosszú távú partnerségi, célcsoporti együttműködéseinek megalapozására is, a szokásosnál nyitottabb, tágabb formában. A projektben az egyik fokmérő éppen az a tudományos eredmény, amelyet ez a sokrétű partnerség közösen letesz majd az asztalra az évek során. A tematikus fórumok és az együttműködés kialakításának fő mozgatóelve a quadruple helix, avagy „négyes spirál” – kormányzat, gazdasági szereplők, akadémiai szféra, civilek – mozgósítása. Vannak szereplők, akik stratégiai partnerként segíthetik a Labor munkáját, míg mások kedvezményezettként, támogatott társadalmi innovációt célzó pilotprojektet hajtanak végre a második projektévtől kezdve. Az eredmények terjesztéséhez és multiplikálásához is hozzájáruló pilotprojektek a TINLAB „savát-borsát” adják. Fontos szempont a gondosság: a kiválasztott projektek az ország egész területén fognak választ adni a különféle problémákra, valamint a megvalósítás is felügyelet mellett, mentorált módon történik majd. A költségvetés egy jelentős részéből pénzbeli és nem pénzbeli ösztönzők biztosítottak e „külsős” megvalósítók számára, amellyel a társadalmi innovációs ökoszisztéma szereplőinek értékes, újszerű kezdeményezéseit támogatják. Végül a feldolgozott tapasztalatok a TINLAB közkinccsé váló tudományos-szakmai eredményeit, tudástárát gazdagíthatják.

(A cikk az Innotéka Magazin 2021. júniusi számában jelent meg.)