Hogyan válhat a múzeum innovatív tanulási térré? Milyen módszerekkel lehet megszerettetni a legkisebbekkel a vitrinek világát? A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) pilot projektjeként megvalósuló egyedülálló kezdeményezésről Kolosai Nedda egyetemi docenssel beszélgettünk.
A CSALÁDI ÉS TÁRSADALMI TEREK VÁLTOZÁSÁVAL A GYERMEKEKET KÖRÜLVEVŐ KULTURÁLIS GYAKORLATOK IS GYÖKERESEN ÁTALAKULNAK. MILYEN PROGRAMOT TERVEZTEK EHHEZ KAPCSOLÓDVA?
Valóban, programunk egyik kiindulópontját adja az a felismerés, hogy csökken a kisközösségek, a helyi kötődések szerepe a kultúra hagyományozásában. Egyre nő a generációk közötti szakadék, csökken a párbeszéd, a tömegmédiumok által szabályozott kulturális piacok szólítják meg a gyerekeket és a családokat. Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar és a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum a martonvásári Óvodamúzeummal közösen egy óvodásoknak szóló múzeumi mintafoglalkozást hozott létre: a 60 perc alatt több tudományterület, több művészeti ág találkozik a múzeumban. A Karon már 2017 óta indítunk olyan egyetemi kurzusokat, amelyek megismertetik tanító-, óvó- és kisgyermeknevelő alapszakos hallgatóinkat a kultúraátadás megújuló színtereivel és az óvodások múzeumi tanulásának innovatív lehetőségeivel. Az idei évben a TINLAB támogatásával megvalósítottuk a program implementációját a Sóstói Múzeumfalu játékgyűjteményében is.
MILYEN FOGLALKOZÁSOK VALÓSULNAK MEG JELENLEG?
A múzeumpedagógiai foglalkozás alapjául szolgáló keretmese megalkotásához Lovranits Júlia kortárs meseírót kértük fel, több múzeumpedagógus és óvodapedagógus segítette folyamatosan a munkánkat. Az óvodások csodákkal teli, mágikus gondolkodásmódjára építve a foglalkozások alapját a mese adja, valamint megjelenik az ének, a hangszeres zene, a mondókázás, a verselés is. Hatunk az óvodások érzékszerveire, a látás, a tapintás, a szaglás mellett mozgással és játékkal a térérzékelésre. A gyerekek kiscsoportokban, egymással együttműködve járják végig a kiállított műtárgyakat, vitrineket. Játék közben megemelkedik az agyi alapaktivitási szint, ekkor a leghatékonyabb a gyermeki tanulás. Az óvodásoknak kialakított múzeumpedagógiai foglalkozások megszületését követően beláttuk: azzal párhuzamosan, hogy
az óvodások számára vonzóvá, valódi tanulási tereppé varázsoljuk a múzeumot,
szükséges megszólítanunk az óvodások körül élő felnőtteket, családokat és pedagógusokat, mivel a múzeumlátogatói attitűd kialakítása összetett folyamat. Az általunk létrehozott múzeumpedagógiai foglalkozás egyfajta kiindulópontot jelent(het) olyan múzeumok számára, melyek óvodásokat és családokat várnak kiállítóhelyeiken.
A múzeumi foglalkozások mellett úgynevezett tematikus bőröndöket is összeállítottak.
Szerettük volna a múzeumi élményt akkor is izgalmassá, játékossá tenni, ha éppen nem egy óvodás csoporttal, múzeumpedagógus vezetésével érkeznek a gyerekek a múzeumba. A bőröndök arra késztetik az óvodást és a vele együtt érkező felnőttet, nagyszülőt vagy éppen nagyobb tesót, hogy együtt gondolkozzanak, közösen barangoljanak a múzeumban, majd elkészítsenek egy, a kiállítás játékaihoz hasonló tárgyat. A Hetedhét Játékmúzeum Moskovszky-gyűjteményéhez például már készültek ilyen bőröndök, amelyek akár 2–3 fős kiscsoportoknak is adhatnak „mini” múzeumpedagógiai élményt.
MILYEN FOGLALKOZÁSOK VALÓSULNAK MEG JELENLEG?
A múzeumpedagógiai foglalkozás alapjául szolgáló keretmese megalkotásához Lovranits Júlia kortárs meseírót kértük fel, több múzeumpedagógus és óvodapedagógus segítette folyamatosan a munkánkat. Az óvodások csodákkal teli, mágikus gondolkodásmódjára építve a foglalkozások alapját a mese adja, valamint megjelenik az ének, a hangszeres zene, a mondókázás, a verselés is. Hatunk az óvodások érzékszerveire, a látás, a tapintás, a szaglás mellett mozgással és játékkal a térérzékelésre. A gyerekek kiscsoportokban, egymással együttműködve járják végig a kiállított műtárgyakat, vitrineket. Játék közben megemelkedik az agyi alapaktivitási szint, ekkor a leghatékonyabb a gyermeki tanulás. Az óvodásoknak kialakított múzeumpedagógiai foglalkozások megszületését követően beláttuk: azzal párhuzamosan, hogy
az óvodások számára vonzóvá, valódi tanulási tereppé varázsoljuk a múzeumot,
szükséges megszólítanunk az óvodások körül élő felnőtteket, családokat és pedagógusokat, mivel a múzeumlátogatói attitűd kialakítása összetett folyamat. Az általunk létrehozott múzeumpedagógiai foglalkozás egyfajta kiindulópontot jelent(het) olyan múzeumok számára, melyek óvodásokat és családokat várnak kiállítóhelyeiken.
A múzeumi foglalkozások mellett úgynevezett tematikus bőröndöket is összeállítottak.
Szerettük volna a múzeumi élményt akkor is izgalmassá, játékossá tenni, ha éppen nem egy óvodás csoporttal, múzeumpedagógus vezetésével érkeznek a gyerekek a múzeumba. A bőröndök arra késztetik az óvodást és a vele együtt érkező felnőttet, nagyszülőt vagy éppen nagyobb tesót, hogy együtt gondolkozzanak, közösen barangoljanak a múzeumban, majd elkészítsenek egy, a kiállítás játékaihoz hasonló tárgyat. A Hetedhét Játékmúzeum Moskovszky-gyűjteményéhez például már készültek ilyen bőröndök, amelyek akár 2–3 fős kiscsoportoknak is adhatnak „mini” múzeumpedagógiai élményt.
HOGYAN JÁRULT HOZZÁ A TINLAB AZ ÚJ KULTURÁLIS JÁTSZÓTEREK KISGYEREKEKNEK ÉS CSALÁDJAIKNAK PROJEKTHEZ?
Nagy jelentősége van jelenleg azoknak a pályázati lehetőségeknek, amelyek a társadalom egésze számára hosszabb távon hasznosuló társadalmi innovációkat támogatják. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium gondolkodásmódjaival egyaránt hozzájárul az óvodásokat és családjaikat megszólító múzeumi projektünk validálásához, a munkánk társadalmi hasznosságának elismeréséhez. A fejlesztésbe bevonhattunk olyan grafikus PhD-hallgatót, aki rajzos múzeumi önértékelő lapokat készített.
Eredményeinket konferenciákon mutathattuk be, valamint elkészült egy módszertani kiadvány az óvodások múzeumi tanulásáról magyar és angol nyelven. A program támogatásának köszönhetően komoly munkát tudunk végezni, olyan találkozások és kapcsolatok alakulnak ki, amelyek a hosszútávú eredményesség zálogai. Az ELTE és a Sóstói Múzeumfalu között együttműködési megállapodást kötöttünk, a Deák17 Galériával és a Hetedhét Játékmúzeummal előkészítettük az ELTE hosszútávú együttműködését, ezek a kapcsolatok a gyermekkultúra mesterképzésünk fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Nagyon hálásak vagyunk a támogatásért és a közös munkáért is.
Jelen publikáció/kutatás a Miniszterelnökség – Nemzeti Hatóság – képviseletében a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosító számú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” című projekt keretében jött létre.
Borítókép: Foglalkozás a Hetedhét Játékmúzeumban, háttérben Kolosai Nedda (Fotó: Deák Balázs)