ADATGYŰJTÉSI PROTOKOLL KIALAKÍTÁSA

Az „Alapozó kutatás szimulációk készítésével, meglévő adatok másodelemzésével, és a nemzetközi „best-practice”-ek felhasználásával” kutatási projekt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen valósul meg (2022 –2023).

A TÁRSADALMI PROBLÉMA AZONOSÍTÁSA

Az internetpenetráció emelkedése és a fejlődő technológiai lehetőségek könnyen elérhetővé tették az online és/vagy az önálló kérdőíves adatgyűjtéseket, amikkel, habár elérhetünk egy imponálónak tűnő mintaméretet (azaz kellően sokan válaszolnak a felmérésünkre), az adatok megbízhatósága és általánosíthatósága jelentősen alacsonyabb, mint egy valószínűségi minta (például személyes felmérés) esetében. Itthon, a jelenlegi internetes ellátottság alapján, az online gyűjtött minták az esetek 80 százalékában megbízhatatlan becslésekhez vezetnek és jelentősen torzítanak, ha az eredményeket a teljes magyar lakosságra általánosítjuk. Ennek az az oka, hogy a vizsgált kérdések döntő többségében, a lakosság interneten elérhető és interneten nem elérhető csoportjai eltérnek. Az elmúlt években a társadalomtudományos kutatások számottevő (40 százalék) részében rossz minőségű online gyűjtött mintákkal dolgoznak a kutatók és az online hírcsatornák cikkei körében is döntő többségben (70 százalék) statisztikai értelemben gyenge minőségű adatokról adnak hírt az újságok. A probléma így már nem csak tudományos jellegű, hanem olyan mértékű adatgenerálási intenzitás mellett, mint ami napjainkban kialakulóban van, lakossági szempontok szerint is releváns: az adatok megfelelő helyen és értelmezési síkon való kezelése rendkívül fontos, hiszen enélkül a kutatási eredmények félrevezetőek. A társadalomtudományban a megfelelő adatgyűjtési protokoll betartása, illetve az, hogy csak szigorú feltételek teljesülése mellett általánosítsunk az adatokból a teljes lakosságra nélkülözhetetlen a további fejlődés érdekében. Habár a nemzetközi szakirodalom intenzíven foglalkozik a megújuló adatgyűjtési technikák módszertani alapjaival, itthon egyelőre nem érhetőek el hasonló protokollok. A megfelelő irányelvek kialakításához viszont statisztikai szakértelemre, adatgyűjtési tapasztalatra, illetve a magyar lakosság belső demográfiai megoszlásaival kapcsolatos megfelelő mélységű adatokra van szükség. Kutatásunkkal ezt a problémát, illetve hiányt kívánjuk orvosolni úgy, hogy megtesszük az első lépéseket a hazai protokollok felállításához.

A KUTATÁS VÁRHATÓ TÁRSADALMI/GAZDASÁGI/ KÖRNYEZETI HASZNOSULÁSA

A kutatás eredménye mind a kutatói szférában, mind pedig a piaci szférában is hasznosul, közvetett módon és hosszú távon pedig a lakosság számára is javulást eredményez. A kutatói szféra számára konkrét, kézzel fogható és kifejezetten a magyar lakosság demográfiai paraméterei alapján készített iránymutatásként hasznosul, mely a kutatások tervezésénél precízebb szempontokat, a kutatások eredményeiben pedig megbízhatóbb eredményeket hoz. Eredményeink a piaci szféra felé is hasznosulnak: az adatgyűjtési piac egyre romló minőségben szerepel a nemzetközi mezőnyben, az adatfelvevő cégek pedig világosan érzik az új környezethez igazított speciális statisztikai iránymutatások/elemzések hiányát.

KAPCSOLAT

Szeitl Blanka egyetemi tanársegéd (ELTE Társadalomtudományi Kar)
E-mail
MTMT