TÉRVISZONYULÁSOK KOMPLEX MINTÁZATÁNAK FELTÁRÁSA

A „Látens és közvetlenül mérhető térviszonyulások komplex mintázatának feltárása: nyírbátori lakosok környezetpszichológiai helyei” kutatási projekt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen valósul meg. 

A TÁRSADALMI PROBLÉMA AZONOSÍTÁSA:

Nyírbátor egy olyan kelet-magyarországi középváros, mely az elmúlt 15-20 évben jelentős fejlesztéseken ment keresztül. Ezen beruházások (melyek egy része magán, másik része önkormányzati és állami invesztíció) kellő időbeli távolságba került ahhoz, hogy megvizsgálják a város mindennapjaira gyakorolt hatását. Megragadva ezt a szituációt, most érdemes elvégezni egy helyzetelemzést, hogy a közelmúlt fejlesztéseinek kellően objektív megítélésével, szempontokat adhasson a kutatás a jövőbeli fejlesztések irányainak kidolgozásához. A kutatócsoport környezetpszichológiai, urbanisztikai, városelemzési vizsgálatokat végez a különböző aspektusok feltárásához. A vizsgálatuk alapja az épített, társadalmi és gazdasági környezetet objektívan leíró adatalapú elemzés, míg a kisebb, egyes térelemek vizsgálata kérdőívek felvételével és pszichometriai mérőeszközök segítségével a helyi lakosok és odalátogatók térhasználatának és látens viszonyulásainak megismerésével történik. A közterek és térrendszerek karakterjegyeinek különböző térelemző módszerek segítségével (pl. térszintaxis) történő vizsgálata párhuzamosan zajlik a kérdőíves felméréssel.

A KUTATÁS VÁRHATÓ TÁRSADALMI/GAZDASÁGI/ KÖRNYEZETI HASZNOSULÁSA:

A társadalmi innováció szellemébe illeszkedően egy új városfejlesztési szemlélet piacosítása zajlik: az elméleti módszertanok (folyamatorientált településfejlesztés) gyakorlati kipróbálásától tökéletesíthető az a módszertan (eszközei: reprezentatív mintás kvantitatív kérdőíves adatfelvétel, urbanisztikai adatelemzés, fókuszcsoportok, viselkedésmegfigyelés, térszintaktikai helyelemzés), mely a városi ember jóllétét, és áttételesen a helyhez való kötődésének vizsgálatát teszi lehetővé.

A módszertan elterjedéséből egyrészt az önkormányzatok és állami szereplők profitálhatnak, ugyanis a településfejlesztés és településrendezés hazai gyakorlatát kiegészíthetik a kutatásban használt elemzési eszközök. A településelemzés új szemlélete ezen felül hasznos lehet a piacon dolgozó, a városfejlesztés különböző szintjeit segítő vállalkozásoknak is, hiszen a kutatásban az általuk megfogalmazott és végrehajtott településfejlesztések adatalapon, visszakövethetően támaszthatóak alá. Ezen felül harmadik érintett csoportként megfogalmazható a városi lakosság. Mivel a településelemzésünk az emberek egyes városi helyekhez kapcsolható viszonyát tárja fel, így empirikus eszközökkel tesztelhetőek a lakosság közvetlenül és látens módon megjelenő térviszonyulásainak komplex mintázatai – ezáltal számukra jobban élhető, az igényeikre jobban reagáló város alakítható ki.

KAPCSOLAT

Dúll Andrea egyetemi tanár (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar)
dull.andrea@ppk.elte.hu
MTMT

A kutatás 2021–2022-es szakaszáról itt található bővebb információ.