Hogyan járul hozzá a művészi alkotófolyamat és az előadóművészeti tevékenység a mentális egészséghez? 2023. november 29-én a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) „Kulturális innováció, kreatív ipar” tematikus fórumán három különleges projekt mutatkozott be.
A TINLAB nyolc tematikus fórumot működtet, a szakmai műhelyek az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplők számára nyújtanak lehetőséget arra, hogy együtt dolgozhassanak új kutatási és innovációs programokon. A „Kulturális innováció, kreatív ipar” tematikus fórumot az ELTE koordinálja, vezetője Vasvári Csaba, az ELTE Innovációs Központ kulturális innovációs menedzsere. Az ELTE Innovációs Napjához kötődően rendezett találkozón a mentális egészséghez kapcsolódó projektek mutatkoztak be az előadóművészetek területéről.
Az E-MIND (Emotion and Mind Integration for Neuropsychological Development) Kutatócsoportot annak vezetője, Cserjési Renáta, az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék egyetemi adjunktusa és egyik tagja, Simon Balázs rendező, az Utcaszínházi Alkotóközösség ügyvezetője mutatták be. A projektben színházi alkotó, pszichológus és művészetterapeuta dolgozik közösen. A kutatás első szakaszában egyetemistákkal találkoztak hat alkalommal. A résztvevőket két csoportra bontották, az egyik csoport feladatai képzőművészeti tevékenységre épültek, míg a másik csoport színházi tréning alapú improvizációs, mentalizációs és játéktechnikákat használt előzetesen meghatározott témák mentén. A találkozókon kérdőívekkel és pszichofiziológiai eszközökkel mérték a résztvevők szorongás-, és hangulatváltozását. Eredményeik azt mutatják, hogy a vizuális művészet egyéni módon segíti az aktuális személyes problémák feldolgozását, ugyanakkor a színházi tréning közösségépítő ereje meghatározóbb. A megfigyelések szerint mindkettő releváns hangulatjavuláshoz vezet rövid és hosszú távon is.
Gemza Melinda, a Debreceni Egyetem doktorandusza, színházi nevelési szakember a vezetésével működő debreceni Csokonai Ifjúsági Programot ismertette. A programban 2014 óta hoznak létre színházi nevelési projekteket a régióban élő fiataloknak és felnőtteknek. A színházpedagógiai programok fontos emberi, társadalmi, erkölcsi problémákat tematizálnak és részvételi lehetőséget kínálnak a nézőknek. Gemza Melinda arról is beszélt, hogyan figyelnek az előadások után is a pedagógusok és gyerekek visszajelzéseire. A Kimondhatatlan című részvételi előadásuk például nagy erejű, személyes traumákból építkező előadás, a családon belüli erőszakkal foglalkozik, tantermi környezetben játsszák. Az előadások során – a darabot több mint 60 alkalommal adták elő – többször felszínre került a résztvevő iskolások személyes érintettsége is: a színházi szakemberek az esetek alapján szakmai protokollt is kialakítottak.
A Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány munkáját Spilák Klára kommunikációs vezető és Mattyasovszky-Zsolnay Bence ügyvezető igazgató ismertették. A Magyarországon több mint 25 éve működő alapítvány munkájában mindig jelen voltak az innovatív megoldások. Az alapítvány az elmúlt években részt vett a ClowNexus (Clowing Connects Us) nemzetközi programban, ahol azzal foglalkoztak, hogy miként használható a művészet és a humor, különösen az egészségügyi bohócművészet eszközként az autizmussal élő gyermekek és a demenciában szenvedő emberek bevonására. Az alapítvány munkatársai elmondták, hogy az utóbbi időszakban egyre nagyobb tapasztalatot szereznek nemcsak a gyermekkórházakban, hanem idősgondozási intézményekben is. A bohócdoktori munka kutatása viszonylag új terület, de számos tanulmány beszámol a bohócdoktorok mentális és fizikai egészségre gyakorolt pozitív hatásáról, a humor erősítheti az egészségügyben és a szociális szférában dolgozó szakemberekkel való együttműködést és a gyógyítás hatékonyságát.
A prezentációkat követően élénk szakmai párbeszéd alakult ki, a résztvevők számos kapcsolódási pontot találtak.
Borítókép: Csoportos összehangolódás az ELTE PPK és az Utcaszínházi Alkotóközösség projektjében