KULTURÁLIS (JÁTSZÓ)TEREKKEL A MENTÁLIS EGÉSZSÉGÉRT

A „Kulturális (játszó)terekkel a mentális egészségért” kutatási projekt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen valósul meg (2022–2023).                                                                                             

A TÁRSADALMI PROBLÉMA AZONOSÍTÁSA

Az elmúlt években csökken a kisközösségek szerepe a kultúra hagyományozásában, csökken a generációk közötti párbeszéd, a tömegmédiumok által szabályozott kulturális piacok szólítják meg a gyerekeket és a családokat. Erre reflektálva a multidiszciplináris kutatócsoport (egyetemi oktatók, muzeológus, múzempedagógus együttműködésével) kidolgoztak egy új múzeumi (játszó)terekben megvalósuló élményközpontú múzeumi foglalkozást. Az általuk megalkotott új múzeumi módszertan (Múzeum a Legkisebbeknek) és ennek implementációja társadalmi szükségletekre reflektálva (helyi, lokális kötődések erősítése, élethosszig tartó tanulás élvezetes formáinak kialakítása, generációk közötti párbeszéd facilitálása) azok innovatív megoldásának létrehozását valósítja meg úgy, hogy a résztvevőket új kulturális viselkedési formákra szocializálja, ezért társadalmi innovációnak tekinthető.

Azokban a múzeumokban, ahol alkalmazzák az óvodások életkori sajátosságaihoz kialakított (ELTE – TINLAB „Múzeum a Legkisebbeknek”) módszert, megnövekszik a gyerek- és felnőtt látogatók száma. A módszer lehetőséget ad a generációk közötti párbeszéd újjáalakítására, például a nagyszülők és az unokák együttes kulturális időtöltésével. A módszer lehetőséget kínál hely- és közösségalapú oktatás megvalósítására, a gyermekek figyelmét kiterjeszti az óvodán és iskolán túli világra, életük valós történéseire, segíti a helyi, lokális kötődések kialakítását. A társadalmi innováció további pozitív elemei: a
művelődés és önművelés élvezetes, értékközvetítő módszereinek továbbadása; az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés; interdiszciplináris tanulási módok közvetítése gyerekeknek, pedagógusoknak, egyetemi hallgatóknak, szülőknek; értékőrzés, értékteremtés; a gyermekkultúra, játékkultúra aktív formálása múzeumi környezetben.

A módszer megteremti a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét. A
társadalmi innováció lényeges része a közművelődés–közoktatás–felsőoktatás területeinek összekapcsolása. Legújabb kutatásaink szerint a gyerekek múzeumi tanulását megfigyelő, megszervező pedagógusok és család mentális egészségének javulása, pozitív változása standardizált skálákkal, pszichometrikus mérőeszközökkel megmutatható.

A KUTATÁS VÁRHATÓ TÁRSADALMI/GAZDASÁGI/ KÖRNYEZETI HASZNOSULÁSA:

A pedagógusok, pedagógus hallgatók mentális egészsége, jólléte, érzelemszabályozó képessége sajátos közügy, mert a gyerekek mentális egészsége, valamint adott intézményhez – iskolához, óvodához, bölcsődéhez, sőt egyetemhez – való hozzáállása, ebből következően tanuláshoz való viszonya függhet tőle (Kolosai és Bognár, 2009). A pozitív pedagógia szakirodalmát áttekintő tanulmányok szerint meglehetősen kevés tényekre alapozott kutatás született eddig a témában. A kutatásban vizsgált diszkrét pozitív érzelmek átélése előrevetíti az emberek általános jóllétét vagy boldogságát. Kutatások igazolják a pozitív érzelmek és a mentális, valamint a testi egészség összefüggéseit a munka, az iskola, az emberi kapcsolatok egymással is összefüggő teületein (Cohn és Fredrickson, 2012). A pozitív érzelmek átélésének gyakorisága összefügg a hosszabb élettartammal is (Cohn és Fredrickson, 2012). Mindezen tényezők miatt a pozitív érzelmek átélésének facilitálása az intézményes oktatás és nevelés színterein fontos pedagógiai feladat. A pozitív érzelmek szerepének tudományos igényű, adatokra, tényekre alapozott kutatása egyéni és társadalmi célokat egyaránt szolgál a pedagógia területein.

A KUTATÁSRÓL ÍRTÁK:

• 2023. július 3-án az IFKA Társadalmi Innovációs Díjának átadóján a program vezetője, Kolosai Nedda, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar docense az Impact Hub Budapest különdíját vehette át a kutatócsoportja által kidolgozott élményközpontú múzeumi foglalkozásért.
  Bővebben

• 2023. augusztus 19-én a Klubrádió Szerepvállalás magazinjában mutatta be a programot Kolosai Nedda.
  Bővebben

• 2023. február 28-án a Dívány magazin hasábjain nyilatkozott Kolosai Nedda, kiemelve, hogy a projekt a generációk közötti párbeszédet célozza.
  Bővebben

• 2023. január 20-án az Inforádió Családi-hét magazinjában számoltak be arról is, hogy miként szeretné vonzóvá, valódi tanulási tereppé varázsolni a múzeumokat az óvodások számára az egyedülálló kezdeményezés.
  Bővebben

Rólunk mondták:

„Kellemes élmény volt a múzeumpedagógiai foglalkozás megtekintése. Eleve az atmoszféra, kíváncsi gyerekek összegyűlve egy olyan kiállítótérben, ahol körbeveszik őket a játékok. Ezt öröm nézni. Számomra az volt kérdés a Hetedhét Játékmúzeummal kapcsolatban, hogy vajon komfortos-e az a helyzet a gyerekeknek, ha ugyan szebbnél szebb játékok veszik őket körül, de vitrinbe vannak zárva. Erre a kérdésemre tulajdonképpen választ kaptam. A foglalkozás alatt több ízben használhatják az érzéküket, beleszagolhattak a kosárba, megfogdoshatták a textilből készült könyvet, hintalóra ülhettek és még sorolhatnám. Tehát nem éreztem, hogy a gyerekeket feszítené a vágy, hogy mindenhez hozzányúljanak, teljesen elfogadják a játékszabályokat.”
„Szeretnék most gyerek lenni.”
„Nagyon tetszett, élveztem én is a mesét. Örülök, hogy betekintést kaptam ebbe a szuper foglalkozásba!”
„Az, hogy a csoportos feladatok nagyon jó ötletek voltak, hiszen így még jobban megfigyelték a gyermekek a kiállított játékokat.”
„Gyermeki öröm, örömteli várakozás, fantasztikus!”
„Interaktív, izgalmas, kreatív, mely azonnal felkelti a gyermekek figyelmét, leköti őket, miközben bevonódnak a történetbe. Kifejezetten tetszik, hogy szabadon, csapatban dolgozva kipróbálhatják magukat a múzeumban. Egy olyan foglalkozás, melyet én is szívesen kipróbálnék az óvodásaimmal.”
„Olyan precízen átgondolt, komplex foglalkozást láthattam, amibe könnyű bevonódni, átélni, ami nem csak 1-2 érzékszervi észlelést tesz lehetővé, de szagolni és tapintani (és mozogni) is lehet. Jó volt látni, hogy Júlia, a múzeumpedagógus fejből, a gyerekek szemébe nézve mesél. Kedves mozzanat volt, ahogy a szeretet megnyilvánulásaként és a feszültség feloldásaként a babák Lídia ölébe bújtak (oda helyezte őket Júlia), és tényleg megölelték egymást. A kézi készítésű meseszereplők és a textil alapú könyv is csodaszép!”
„Nagy élmény volt óvodapedagógus hallgatóként látni egy ilyen gyermekközpontú foglalkozást. A „Szeretném jól csinálni, de hogyan?”-ra adott eszközöket a kezembe, kitűnő példákat láthattam.”
„Jó volt látni, milyen szép, amikor az óvodásokkal méltó módon, a nekik kijáró tisztelettel viselkednek. Leendő óvodásaimmal örömmel fogok részt venni ilyen múzeumi foglalkozásokon.”
Szülő: „(a gyermekem) A foglalkozás hatására elkészítette otthon a babáiból a saját múzeumi kiállítását.”
„Az én gyermekkoromban miért nem volt ilyen?”
„Valóban rendkívül érdekes múzeumpedagógiai foglalkozás volt a legkisebbek számára. Nagyon tetszett, hogy a gyermekek ilyen mélyen be lettek vonva a mesébe és kérdezhettek, irányíthatták a történéseket. Izgatottak voltak és látszódottak rajtuk az érdeklődés, kíváncsiság apró jelei. Nagyon szívesen elvinném a leendő gyerekcsoportomat erre a múzeumi foglalkozásra, sőt mi több, én magam is szívesen részt vennék rajta, a megbújt gyermeki énemmel.”
„Nagyon jó volt, ilyen fajtájú, tematikájú múzeumi tevékenységet ennek a korosztálynak még nem láttam. Újszerű mese de régi játékokkal, babák, hintaló, porcelán edények -ezekkel a gyerekek ritkán találkoznak. Türelmesek a gyerekek, mesét hallgatták, közben lehet játszani (illatozni, zenélni).”
„Az, hogy nem erre számítottam. Sose láttam még ilyen múzeumi előadást gyerekeknek és azt hittem, hogy unalmas lesz és nem fogják élvezni a gyerekek, de ez nagyon izgalmas volt és nagyon tetszett, hogy mesével kezdett, ezzel felkeltve a gyerekek figyelmét. És szerintem izgalmas volt még azt hallani meg látni, hogy a gyerekek a keresgélés közben, hogy dolgozzák fel a vitrinekben látottakat.”
„Nagyon tetszett. Jól szervezett volt (látszott hogy volt hova letegyék a gyermekek a cipőjüket); a mesehelyzet kialakítása is tetszett a párnákkal. Az interaktív meséket különösen szeretem. A mese szépen illusztrálja az elhanyagoltság érzetét. A ritmustapsolás levezetése picit gyors volt ugyan, és nem volt benne pozitív megerősítés (dicséret), de ennyi felhajtásnál szerintem előfordul az ilyen kimaradása. A gyerekek nagyon jól szót fogadtak a múzeumpedagógusnak. Voltak persze hangos helyzetek, de jól oldotta meg.”
„Jó kis móka kerekedett a múzeumban.”
„Kicsit nosztalgikus a gyermekeim miatt, másrészt inspiráló és feltöltődést adó érzéseim kavarognak.”
„Köszönöm szépen ezt az élményt, remélem sok kisgyerek eljut a foglalkozásokra és megismerheti ezt a csodát, amit alkottatok! Személy szerint nagyon élveztem ezt a kurzust , és mindenképp próbálom követni a jövőben a munkásságaitokat.”
„Köszönjük! Nagyon nagy élmény volt. Szívesen tanulnék még többet a múzeumpedagógiáról. Én örülnék, ha lenne ennek a kurzusnak egy folytatása (persze nem elvárás, de a mézes madzag el lett húzva a szemünk előt… :))”

KAPCSOLAT

Kolosai Nedda egyetemi docens (ELTE Tanító- és Óvóképző Kar)
E-mail
MTMT

A kutatás 2021–2022-es szakaszáról itt található bővebb információ.