BEMUTATKOZOTT A TINLAB AZ ELTE-N

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Innovációs Napján tartotta bemutatkozó rendezvényét a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB), amely ez alkalommal összegezte a munkacsoportjai által eddig elért eredményeket.

A 2020 őszén indult ötéves projekt célja a társadalmi innováció nemzeti szintű fejlesztési keretrendszerének kidolgozása, valamint hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs törekvéseket beágyazza a nemzetközi együttműködési rendszerekbe. A konzorcium vezetője az ELTE, partnerei a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány (Hárfa). 

Bódis József az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára megnyitó beszédében felhívta a figyelmet a hálózatoknak a tudásátadásban játszott szerepére. Ezt felismerve az ITM és NKFIH olyan, a nemzetgazdaság számára különösen fontos tudományos csomópontok létrehozását támogatja, amelyek sikeres válaszokat adnak a hazai és globális kihívásokra – fejtette ki az államtitkár. A Nemzeti Laboratóriumok Programmal olyan tudásközpontokat hoznak létre, amelyek a felfedező és kísérleti kutatások új, nemzetközi szinten is versenyképes dimenzióit nyitják meg, egyúttal az együttműködést is biztosítják a kutatási eredmények hasznosítására – tette hozzá Bódis József.

(Tavaly óta 18 Nemzeti Laboratórium indult el az ország különböző pontjain 14 milliárd forint ráfordítással. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium céljai a társadalmi szükségletekre reagálnak, és széles körű konstruktív együttműködést hoznak létre aktív partneri részvétellel.) 

Az innovációt az emberek a technológiával azonosítják, miközben minden ilyen fejlesztésnek van társadalmi aspektusa – indokolta Szabó István, az NKFIH elnökhelyettese a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) életre hívását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a technológia fejlődése sokkal gyorsabb, mint ahogy az emberek adaptálódni tudnak hozzá, így annak megértése és az ahhoz való alkalmazkodás folyamatos megoldást igényel. Példaként hozta fel az életünket átható digitális eredmények és eszközök pozitív és negatív társadalmi hatásait. Mindezek okán a technológiai fejlesztések társadalmi beágyazottsága külön odafigyelést igényel – összegezte a TINLAB előtt álló feladatot az elnökhelyettes.

Darázs Lénárd rektorhelyettes a konzorciumvezető ELTE képviseletében mutatta be a laboratóriumot. Köszöntőjében ő is kiemelte, hogy mára széles körben felismerték, hogy „az innováció közvetlen hasznosulása nem kizárólag a technológiai fejlődéssel hozható összefüggésbe”. Ezért időszerű és fontos a TINLAB feladata: a társadalmi innováció „szakpolitikai és módszertani kereteinek kidolgozása, területeinek feltárása, valamint konkrét kutatásokon alapuló innovatív megoldások kidolgozása”.

Beszámolt róla, hogy a labor az új technológiák társadalmi elfogadásának támogatásán is dolgozik, mint például a mesterséges intelligencia (de a digitalizáció általánosságban véve is), vagy amelyek a környezeti-gazdasági fenntarthatóságot, a foglalkoztatási formák változását, a szociális kérdések és a járvány okozta kihívások kezelését érintik.

A rektorhelyettes a terveikről is szót ejtett, e szerint a TINLAB célja, hogy a legszélesebb együttműködési hálózatot alakítsa ki, valamint a hazai társadalmi innovációs folyamatokat nemzetközi együttműködési rendszerbe helyezze. A projekt a következő időszakban tovább bővíti partneri körét tudásközpontokkal, társadalmi-gazdasági szereplőkkel és állami résztvevőkkel.

Magyar Dániel projektvezető a társadalmi innováció definíciójával kezdte a projekt bemutatását, hiszen a terület annyira új, hogy eddig még ez sem állt rendelkezésre. Ennek értelmében a fogalom alá tartozik minden olyan folyamat, amely a társadalmi szükségletekre ad újszerű megoldást; valamint ide tartozik egy nem társadalmi igényre (hanem pl. technológiai vagy környezeti), de a társadalom részéről adott válasz is. A definíció megalkotását követően a TINLAB célja javaslatot tenni az innovációs törvénybe integrálásra is.

Az innováció területei között több szempontból rendhagyó a társadalmi innováció, amely saját jellegzetességekkel bír – ennek is köszönheti, hogy az elmúlt években külön figyelmet kapott, és mára egyértelműen megkülönböztethető a szerepe – derült ki a részletek ismertetése során.

A konzorcium az indulás óta eltelt időszakban a közös nyelv és szakmai feltételrendszer megteremtésén dolgozott, azonosították a 8 fő témaklasztert és kapcsolódó jó gyakorlatokat is. Idén ősszel pedig már el is tudnak indulni azok a tematikus fórumok, amelyek a további munka kereteit adják. A projekt későbbi fázisában társadalmi innovációs kísérleti (pilot) projektek megvalósítására is sor kerül.

A társadalmi innováció területét 8 tématerülettel (klaszterrel) fedték le:

  • a digitalizáció társadalmi hatásai
  • kulturális innováció és kreatív ipar
  • helyi fejlesztések, governance
  • környezeti szempontú társadalmi innovációk, klíma
  • társadalmi jóllét
  • humán rendszerek (szociális és oktatási ellátórendszer, egészségügy)
  • munka jövője, jövő gazdasága
  • társadalmi innováció menedzsment

A célok között szerepel, hogy a nemzeti szintű tudás egyesítésével nemzetközi szinten is erősödjön az ország versenyképessége.

A Társadalmi Innovációs Fehér Könyv létrehozásának folyamatáról és tartalmáról számolt be részletesen Olajos István, a Miskolci Egyetem oktatója. (A fehér könyv olyan kiadvány, amely egy szervezet hivatalosnak tekinthető véleményét fogalmazza meg valamilyen témáról.) Elmondta, a folyamat során 68 angol és német, valamint 43 magyar nyelvű szakirodalmi forrást dolgoztak fel, nemzetközi kutatói-oktatói kontroll alatt. A könyv célja a társadalmi innovációhoz kapcsolódó fogalmi elemek és összetevők, valamint a társadalmi és jogszabályi keretek vizsgálata volt, továbbá ismertették folyamatait, érintettjeit, alkalmazási területeit, és meghatározták kapcsolatát a műszaki és gazdasági innovációval. Mindez egy Nemzeti Társadalmi Innovációs Stratégia megalkotásának alapjául szolgálhat.

Máhr Tivadar, a Pannon Egyetem munkatársa a társadalmi innovációs felmérés eredményeit mutatta be, amelyet a TINLAB Felmérés Munkacsoportja végzett. A cél a teljes körű piackutatás és igényfelmérés, az innovációs területek kijelölése volt, amelyre a labor jövőbeni munkája alapozódik majd. A keretrendszer kialakítása után 70 szakértő közreműködésével zajlott 15 fókuszcsoportos interjú, végezetül szakértői kérdőívek kitöltésére került sor 418 résztvevővel. A megszületett eredmények most jelentéssé állnak össze, és a további cselekvések alapját jelentik.

Kiss Gábor, a Hárfa Alapítvány képviseletében a projekt KFI-tevékenységének és partneri együttműködésének kereteiről számolt be. A TINLAB a lehető legszélesebb körű és folyamatosan bővülő partnerségre törekszik, amely során az egyik szervező erő a négyes spirál (akadémiai és civil szféra, vállalatok és közszféra). A partneri hálózat bővítése folyamatos határainkon innen és azon túl. Az együttműködés oda-vissza hat; a projektben részt vevők feladata ugyanis a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése mellett a már meglévő tudásanyag disszeminálása is.