FÓKUSZBAN A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK

Az innovációs szemlélet intézményi beágyazottságát jelzi, hogy 2022 októberében már tizenhatodik alkalommal rendeztek Innovációs Napot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az idén konferenciával egybekötött, kétnaposra bővült rendezvényen a szakmai előadások és kerekasztalok mellett bemutatkozott az egyetem által koordinált Társadalmi Innovációs Laboratórium, és átadták az ELTE innovációs díjait is. 

Darázs Lénárd köszöntőjében felidézte, hogy az egyetem vezetése 2018 végén fogadta el az ELTE átfogó Innovációs Fejlesztési Tervét. A komplex stratégiában rögzítették azt is, hogy a hagyományosan erős természettudományi és informatikai projektek mellett az egyetem harmadik missziójához illeszkedve


innovációs programok indulnak a bölcsészettudományi, társadalomtudományi és pedagógiai területeken is.


Az általános rektorhelyettes kiemelte, hogy az elmúlt években az egyetem vezetése számos úttörő, az egyetem társadalmi innovációs potenciálját meghatározó projektet indított, valamint csatlakozott innovációs programokhoz is. Az Egyetemi Kiválósági Alap célzottan támogatja az innovációs célok megvalósulását; az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat keretében számos egyéb fejlesztés mellett megújult az egyetemi innováció keretrendszerét meghatározó szellemi tulajdon kezelésére vonatkozó szabályzat. Az ELTE konzorciumvezetésével valósulnak meg a TINLAB programjai, valamint egyre több hallgatót ér el a Hungarian Startup University program is, amelynek révén a fiatalok már az egyetemen megismerhetik az innováció világát, találkozhatnak a modern vállalkozói ismeretekkel. 

Darázs Lénárd hangsúlyozta, hogy az egyetem széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően a hazai intézmények közül az ELTE hívja le a legtöbb közvetlen uniós forrást. A nemrégiben indult, nemzetközi partnerségben megvalósuló EIT Culture & Creativity rendkívül fontos szerepet tölt majd be az egyetem társadalmi innovációkat ösztönző stratégiájában.

A konferencia meghívott előadója, Nico Degenkolb (Goethe Intézet) a kultúra, kreativitás és társadalmi innováció kapcsolatáról tartott előadást. Az EIT Culture & Creativity közösségben is aktív kulturális szakértő hangsúlyozta, hogy a Covid-19 járvány, az ukrajnai háború és a klímaválság miatt


minden eddiginél nagyobb szükség van jól működő, széleskörű társadalmi innovációs tevékenységre.


Az előadó Geoff Mulgan fogalomkészlete mentén ismertette, milyen (kulturális) aspektusok járulnak hozzá egy társadalmi innovációs projekt sikeréhez. A kilenc fókuszpont kiemelkedik az együttműködés kultúrája, az interdiszciplináris megközelítés és a „learning by doing”-attidűd – mondta, majd számos sikeres társadalmi innovációs projektet, kollaborációs művészeti programot említett meg, hozzátéve, hogy többségük az elkövetkező évtizedben még hangsúlyosabb szerephez juthat.

Nico Degenkolb szólt a nemrégiben indult EIT Culture & Creativity közösség legfontosabb célkitűzéseiről is. Az új innovációs ökoszisztéma jelenleg több mint ötven partnerrel működik, Európa kulturális és kreatív ágazatainak megerősítését, illetve az ezekben rejlő jelentős innovációs potenciál még szélesebb körű felszabadítását célozza. Az előadó biztatta az ELTE oktatóit, kutatóit, hogy kövessék nyomon a közösség tevékenységét, és éljenek a 2023-tól megjelenő pályázati lehetőségekkel is. 

Birkner Zoltán a hazai innovációs ökoszisztéma elmúlt években elért eredményeit, valamint legfontosabb projektjeit mutatta be. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke méltatta az ELTE innovációs tevékenységét, gratulált az eddigi, meggyőző eredményekhez is. Hangsúlyozta: az innovációs ökoszisztéma kulcsszereplői az egyetemek, hiszen a szellemi tőke itt elérhető. A legfontosabb innovációs törekvések között említette az ELTE konzorciumvezetésével megvalósuló TINLAB-programot, az ELTE-n is sikerrel futó Hungarian Startup University-t, valamint a Kooperatív Doktori Programot. A fiatalok bevonása kiemelten fontos – jegyezte meg –, jelenleg már közel 11 ezer fiatal kapcsolódik a Hivatal programjaihoz, és bíznak abban, hogy a folyamatosan növekvő szám hozzájárul a hazai innovációs ökoszisztéma további sikereihez. 

Az Innovációs Napon került sor az egyetem innovációs díjainak átadására is. Az Egyetemi Találmányi Testület 2022-ben Kardos Józsefnek és Molnár Tamásnak ítélte Az ELTE Innovatív Kutatója elismerést A Biokémiai Tanszék munkatársai az Alzheimer-kór kialakulásában szerepet játszó béta-amiloid peptidek szerkezetét, aggregációs és amiloidképzési tulajdonságait, citotoxicitását és a kóros szerkezetek kialakulásának gátlási lehetőségeit tanulmányozzák. Ennek érdekében kidolgozták ezen peptidek rekombináns formában történő expresszióját, tisztítását és monomer formában történő előállítását, amelyre széleskörű igény mutatkozik a kutatási területen, így a know-how hasznosításra is alkalmas. A kutatásról az alábbi linken olvashat részletesen.

Darázs Lénárd általános rektorhelyettes köszöntötte az egyetem leginnovatívabb hallgatóit és fiatal kutatóit is, az Innovatív Hallgatói Ötletpályázat és a PhD kutatási témapályázat nyerteseinek névsorát és megvalósításra érdemes ötleteiket itt találja

A rendezvényen Magyar Dániel mutatta be a Társadalmi Innovációs Laboratórium (TINLAB) eredményeit. Az ELTE Innovációs Központ vezetője küszöbön álló paradigmaváltásra hívta fel a figyelmet, az innováció jövőjét a társadalmi innovációk jelentik majd. Ennek értelmében az okos városok mindennapjait például nem kizárólag a technológia, hanem a felhasználók magatartása határozza meg, az önvezető autók kapcsán a következő évek kérdése sem az új szoftverek helyes működése lesz, hanem az, hogy az önvezető autóban mihez kezdünk az utazással töltött idővel. A kérdések megválaszolásához üzleti-társadalmi modellek kialakítására lesz szükség, ebben a folyamatban pedig kulcsszerepet tölthetnek be a TINLAB kapcsolódó kutatásai és projektjei.

A négy intézmény (Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Hárfa Alapítvány, valamint a konzorciumvezető ELTE) összefogásával megvalósuló programban több fókuszterületet határoztak meg: a digitalizáció társadalmi hatásai; a kultúra, a kompetencia és a humán tőke; a társadalmi innovációs módszertanok meghatározása; valamint az életminőséget javító társadalmi innovációkat érintő K+F projektek. A négy fókuszterületet az egyetemi innovációs nappal összekötött, kétnapos konferencia során szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések mutatták be az érdeklődőknek.

Az elmúlt egy évben több mint hatvan kutatót vontak be a labor munkájába, köztük számos doktoranduszt és egyetemi hallgatót. A tudáscentrum tematikus fórumokat működtet, társadalmi innovációs menedzsereket és mentorokat képez, valamint pilot projekteket is indít, utóbbiak kapcsán az innovációs igazgató kiemelte, hogy 2023-ban is számos pályázati lehetőség várja a téma iránt érdeklődőket, az aktualitások elérhetőek a konzorcium honlapján.