HÉT ÚJ KÍSÉRLETI FEJLESZTÉSI PROJEKT INDUL

2024 áprilisától hét társadalmi innovátor indítja saját projektjének megvalósítását. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban megvalósuló, egyedülálló programot a HÁRFA Alapítvány irányítja.

A kísérleti fejlesztés fontos célja a projekt által megcélzott társadalmi probléma megoldását segítő módszerek vagy tevékenységek kisléptékű tesztelése, alkalmazhatóságának vizsgálata, a „city as a lab” koncepció megvalósítása.

A 2023 decemberében meghirdetett pályázati felhívásra közel 30 jelentkezés érkezett. Az első forduló után 15 pályázó vett részt a HÁRFA Alapítvány által koordinált mentorálási szakaszban, amelyen az üzleti modell kialakításával foglalkoztak. A pályázók március 12-én pitch-napon mutatkoztak be a TINLAB konzorciumi partnerei előtt. A zsűri nyolc projektet javasolt megvalósításra, egy pályázó visszalépésével alakult ki a végleges, hét győztes.

A kísérleti fejlesztések a TINLAB fókuszterületeihez – Digitalizáció társadalmi hatásai; Kultúra, kompetencia és humán tőke; Életminőséget javító társadalmi innovációk; Társadalmi innovációs módszertanok – illeszkednek. A projektek futamidőtől függően díjazásban (bruttó 1-4 millió összesített bérkeret) részesülnek, mentorálási támogatatást kapnak, valamint profitálhatnak a TINLAB szakmai kapcsolati hálójából is.

  • Dr. Tóth-Soma László: Társadalmi válság-szindrómák individuális szintű kezelése és feloldása

A kísérleti fejlesztés a jelenleg tapasztalható társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatokra jellemző egyensúlyok felbomlása és az ezekkel kapcsolatos értékek globális megkérdőjeleződése miatt kialakult társadalmi válságszindrómák egyéni szinten megjelenő hatásait kívánja enyhíteni, illetve feloldani. Ehhez eszközként az indiai jógahagyományok alapvető eszközrendszerét, valamint a modern pszichológia, a szociológia és mozgásterápia stb. elemeit alkalmazza integratív és interdiszciplináris megközelítésben.

  • Herpainé Márkus Ágnes: TAPASZ – tanárok partnersége a szolidaritásért

A magánórák és humán fejlesztő szakemberek, segítők szolgáltatásai iránt folyamatosan nő az igény, nem csak idehaza, miközben kevés konkrétumot tudunk erről a szektorról. Egyre nagyobb problémát okoz a családok számára a magas árak megfizetése, a segítő szakembereknek pedig vállalkozásaik működőképességét veszélyezteti az árak alacsonyan tartása, miközben ezt sugallja társadalmi felelősségérzetük is. A segítők magányosan dolgoznak a piaci szektorban, holott ez szakmai együttműködési igényeik miatt is korlátokat teremt. A TAPASZ egy olyan program, ami a fenti nehézségekre és lehetőségekre mint hajtóerőkre épít, közösséget teremtve fejlesztők, segítők, rászoruló és fizetőképes családok és oktató, segítő intézmények között. E társadalmi folyamatinnováció Kispesten indul, dokumentáltan, az eredményeket megosztva, hogyan készülhetnek fel a tanárok társadalmi vállalkozási kérdésekben, működőképes üzleti modellekkel, minél szélesebb rétegek támogatására.

  • Miklós Eszter Gerda: Legyél Te is számkirálynő!

A projekt célja, hogy egy drámapedagógiai program fejlesztésével hozzájáruljon a 8-10 éves lányok matematika iránti attitűdjének és kompetenciaérzésének megerősítéséhez. A fejlesztési időszak során egy hat alkalomból álló workshop-sorozat forgatókönyve készül el, amely osztálytermi körülmények között kerül megvalósításra. A Legyél Te is számkirálynő! drámapedagógiai választ ad arra a társadalmi kihívásra, hogy 12 éves kortól kezdve folyamatosan érzékelhető a lányok matematikai területtől való elfordulása, ami jelentősen hátráltatja az ún. STEM (tudományos-technológiai tudományágak) pályákon való érvényesülésüket. A projekt fejlesztésének szakmai partnere a Sixagon Nonprofit Kft. és az Egyenlítő Alapítvány.

  • Németh Attila: Élsportolók kétlábon – A középiskolai tanulmányaikat befejező sportolók továbbtanulását, továbbképzését támogató innovatív módszertan kidolgozása    

A továbbtanulás kapcsán szükséges egy egyéni kompetencia- és érdeklődés felmérés, meg kell vizsgálni az egyén sportpályafutására és a sportágára jellemző specifikumokat, valamint olyan soft tényezőket is górcső alá kell venni, melyek nem közvetlenül tartoznak a továbbtanulással kapcsolatos döntések meghozatalához, de a sikerességet jelentősen befolyásolják. Ilyen például a családi és anyagi háttér, az emberi kapcsolatok, a településhez és a sportegyesülethez való kötődés stb. A projekt várható eredménye egy olyan módszertan kidolgozása, mely adaptálható más sportolók és más egyesületek továbbtanulással kapcsolatos döntési mechanizmusába. Az edukációs folyamat eredményeként hozzásegítik a sportolót a minél eredményesebb továbbtanulással kapcsolatos döntés meghozatalához. Az innováció fontos értéke, hogy az edukáció nemcsak a sportolóra terjed ki, hanem a döntésében szerepet játszó környezetére, a sportegyesületre, az edzőkre és a szülőkre/családra egyaránt. Az edukációnak köszönhetően az érintettek más sportolók esetében is hasznosítani fogják tudni a megszerzett tudást, és új szemléletben közelítik meg a továbbtanulás kérdését.

  • Jakubinyi László: Az ötlettől a megvalósulásig: szociális farmok létrehozása és működtetése a gyakorlatban

A pilot projekt során létrejövő módszertani tudástár innovációja a különféle működési elemek és azok gazdálkodási elveinek megértésében, valamint hatékony, egymást kiegészítő összekapcsolási struktúrájában rejlik. Ahhoz, hogy ne csak egy receptkönyvet alkossunk meg, a szövetség egyéni adaptációs mentorálást biztosít, tapasztalatmegosztó együttműködési hálózatot és szakmai fejlődési programokat működtet. A tudástár megalkotói 25 éves társadalmi vállalkozási tapasztalattal, széles körű hazai és nemzetközi partnerséggel hitelesen képviselik a hazai szociális farmok ügyét. A bekapcsolódó új kezdeményezések nem csak egy módszertant, hanem mentori támogatással fejlődésükhöz nyújtanak további inkubációs asszisztenciát. A pilot projekt időszaka alatt 10 új kezdeményezés kap saját helyszínükön, a Szimbiózis Alapítványnál szakmai mentorálást és  felkészítést a portfóliójuk kialakításához. A védjegyeztetéssel pedig további perspektívák nyílnak a PR, valamint a nemzetközi kitekintés és forrásteremtés terén egyaránt.

  • Képes Norbert: KRAFT – Kreativitás felsőfokon

A projekt a közösségi coaching sikeres adaptálására és alkalmazására épít. Norbert két éve dolgozik Bábonyibércen, abban a miskolci leszakadó városrészben, ahol a közösségi coaching által komoly eredményeket tudtak realizálni. Több tucat közösségi akció, lakossági beszélgetés, közösségi ház kialakítása és egy formális szervezet létrejötte is köszönhető a helyiekkel közösen végzett munkának. A féléves kísérleti fejlesztés keretén belül a community coaching know-how kidolgozása, a program tananyagként való bevezetése és a módszer disszeminációja valósul meg. A megvalósításban főszerepet kapnak a Bábonyibérci Önsegítő Közösség tagjai, aktív közreműködésükre és a megszerzett közvetlen tapasztalataikra építik a program megvalósítását. A közös munkát együttműködő partnerként támogatja a Miskolci Egyetem – Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete. A jövőbeli célok között szerepel, hogy újabb és újabb szegregátumokban is fejlesztések induljanak, a mostani projektben kialakított tapasztalati modell lépéseit követve.

  • Szebeni Dávid: CEGLAB – Community Exchange Gearbox Lab

A projekt során olyan, fiatalok bevonását célzó önkéntes közösségi munkára ösztönző rendszer alkotása valósul meg, amely a fiatalok számára is motiváló, miközben könnyen használható és csökkenti a bürokráciát, a helyi vállalkozások ügyfélinterakcióit és marketingsikerességét növeli. A rendszer közvetítő közeg és kísérleti közösségi akciók összessége, amely során a fiatalok részvételét a közösségépítés mellett helyi vállalkozásoknál beváltható kriptotokenekkel ösztönzik. A kísérleti projekt segít módot találni egy térség, település, környék közösségének összefogására. A kísérleti projekt helyszíne Cegléd városa.

A projektek a ceglédi TINLAB-URBAN 21 konferencián is megjelentek, a kerekasztal-beszélgetések az alábbi linken megtekinthetők.

  • Beszélgetés 1., , a felvételen 2:04-től (Dr. Tóth-Soma László, Herpainé Márkus Ágnes, Miklós Eszter Gerda, Németh Attila)
  • Beszélgetés 2., a felvételen 5:04-től (Jakubinyi László, Képes Norbert és Szebeni Dávid, valamint Döbrönte Katalin)