Szakértőink az elmúlt hetekben több platformon is bemutatták a tudásközösség innovatív eredményeit és megközelítéseit.
A társadalomtudományi és multidiszciplináris kutatások kulcsszerepet játszanak Európa aktuális kihívásainak kezelésében – például a demokratikus ellenállóképesség, a társadalmi egyenlőtlenségek, a kulturális változások és a fenntartható fejlődés területén. Ugyanakkor ezeknek az eredményeknek a gyakorlati hatása gyakran korlátozott, mert a jelenlegi, főként STEM-területekre kidolgozott hasznosítási keretek nem képesek megfelelően megragadni a társadalom- és bölcsészettudományi (Social Sciences and Humanities, SSH) kutatások sajátos hozzájárulását.
Az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága (European Comission, DG Research and Innovation) ezért a társadalmi hasznosulásának különböző útvonalait vizsgáló kutatást indított, amely támogatja az Európai Kutatási Térség (European Research Area) 2025–2027-es céljainak megvalósulását. A kutatócsoport előzetesen kidolgozott módszertanának validálásához, ún. archetípus-modelljének továbbfejlesztéséhez ötven szakértőt, gyakorlati szakember kértek fel Európából. A Brüsszelben rendezett workshopon részt vett Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ vezetője, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium projektvezetője is. A február 19-i workshopon azt vizsgálták, hogy a gyakorlatban milyen szereplők járulnak a társadalmi hasznosuláshoz, milyen feltételek segítik vagy akadályozzák azt, milyen hiányosságok láthatók még, valamint milyen tapasztalatok és tanácsok fogalmazhatók meg a kutatási eredmények társadalmi hasznosításának erősítése érdekében.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) február 11-én szervezett szakmai workshopot „Gondoskodási fejlesztések a gyakorlatban – fókuszban a működtetés” címmel. A rendezvény egyik kiemelt szakmai szereplője volt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium. Magyar Dániel előadásában a társadalmi innovációk mikro- és makroszintű hatásait mutatta be, különös tekintettel arra, hogyan segíthetik a tudásmegosztásra, partnerségekre és együttműködési modellekre épülő eszközök a helyi gondoskodási fejlesztések fenntartható működését.
A Zöld Híd önkéntes szakértői program közel egy évtizede kapcsolja össze az oktatási intézményeket a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szervezetekkel és szakértőkkel. A program a Planet 2026 Fenntarthatósági Expo-n is bemutatkozott, március 6-án. A rendezvény ELTE-s standjánál a résztvevők megismerkedhettek néhány, oktatáshoz kapcsolódó fenntarthatósági vetületű társadalmi innovációval is. A TINLAB programjait Vágenhoffer Bence projektmenedzser mutatta be a résztvevő pedagógusoknak.
(A borítófotó a TÖOSZ 2026. február 11-i eseményén készült.)