Hazánkban egyedülálló konstrukcióban tizenöt szervezet teszteli a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium elmúlt években elért kutatási eredményeit. Az eredményekről készült összeállításunk harmadik része, amelyben hat projektről számolunk be.
A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) sajátossága, hogy nemcsak elméleti szinten hoz létre kutatási eredményeket, hanem valós terepen, településeken és intézményrendszerekben teszteli, majd adaptálja is a társadalmi innovációs megoldásokat. A hazánkban egyedülálló folyamatban különösen hangsúlyos a társadalmi részvétel, az új gyakorlatok és a kapcsolatok kombinációjának kialakítása az innováció sikerességének elősegítése érdekében.
A 2025 augusztusában indult „A” komponens – Kísérleti fejlesztések” program célja, hogy a TINLAB keretében folyó társadalmi innovációs kutatások eredménytermékeit védett és önmagukban is innovatív környezetben teszteljék, a program így hidat képez az elmélet és a valós társadalmi gyakorlatok között. A szakmai bíráló bizottság kétkörös értékelés során választotta ki azokat a szervezeteket, amelyek a TINLAB kilenc kutatási projektjéhez csatlakoznak. A projektek 2026 január végéig zajlottak.
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézete Sóly település Önkormányzatával közösen végzett környezetpszichológiai fókuszú kutatást, amely során a projektgazda a kutatókkal közösen azt tárta fel, hogy általánosságban mennyire elégedett a sólyiak a településükkel és az otthonukkal, illetve, hogy mennyire magas a helykötődésük és helyidentitásuk. A kérdőíves eredményeket workshop és lakossági fórum keretében mutatták meg a helyieknek, akik az eredmények fényében fogalmaztak meg településfejlesztési javaslatokat.
Nyírbátor Város Önkormányzata az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetével közösen megvalósított társadalmi innovációjában egy városkutatás eredményeit használták a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) aktualizálásához, valamint a település Gazdasági Programjában megfogalmazott, egyes területekhez tartozó célok további árnyalásához. A település vezetése felismerte, hogy a tudományos településelemzés a gyakorlatban is hasznosítható eredményekkel szolgálhat, és általa egy élhetőbb, a klímaváltozáshoz és a változó gazdasági-társadalmi folyamatokhoz jobban alkalmazkodó város teremthető meg.
A TINLAB és a MotiMore együttműködésében jött létre a Csodabogarak képzés, amely közérthetően vezeti be a résztvevőket a neurodiverzitás világába. A kurzus külön figyelmet fordít az autizmusra, az ADHD-ra és a tanulási eltérésekre, miközben korszerű, belépő szintű szemléletet és azonnal használható pedagógiai eszközöket kínál a neurodivergens gyermekek támogatásához. A tananyag hangsúlyozza a korai felismerés és a megfelelő reakciók jelentőségét is, különösen a mindennapi nevelési-oktatási helyzetekben. A képzés a MotiMore felületén érhető el, Kálózy-Szabó Csilla (ELTE BGGYK), valamint az ELTE Digitális Pszichodiagnosztika Kutatócsoport szakmai anyagai alapján készült. A képzést webináriumokkal is kiegészítették.
A Tényellenőrzés (igazvagyhamis) kurzus a kritikai gondolkodás és a médiatudatosság fejlesztésére fókuszál, gyakorlati segítséget nyújtva az álhírek, manipulációs technikák és félrevezető tartalmak felismeréséhez. A TINLAB és a MotiMore közös fejlesztéseként létrejött képzés bemutatja a fact-checking alaplépéseit, a hiteles források használatát, valamint olyan módszereket és eszközöket, amelyek tanórai keretek között is jól alkalmazhatóak. A webináriumokkal kiegészített kurzus a MotiMore felületén érhető el, Lehmann Miklós (ELTE TÓK), valamint az ELTE Tényellenőrzés Kutatócsoport szakmai anyagai alapján készült. A MotiMore a témában fejlesztett oktatási applikációt is, így a projekt nemcsak validáció, hanem szakmai együttműködés is.
A fejlődési diszkalkulia az egyik leggyakrabban előforduló tanulási zavar. A megfelelő korai azonosítás hiányában a matematikai tanulási problémák gyakran rejtve maradnak, ami hosszú távon az iskolai lemorzsolódás, az alacsonyabb társadalmi státusz és a gazdasági kirekesztődés kockázatát növeli. Az ELTE munkacsoportja által kifejlesztett Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálat (DPV) egy olyan új, kritériumorientált tesztsorozat, amely alsó tagozatos kortól a középiskola végéig képes mérni a matematikai alapkészségeket. A Webmark Európa által koordinált validáló program során két – egymástól eltérő szociális, gazdasági környezetben működő – oktatási intézményben került sor a DPV tesztek bemérésére, különböző korú, szociális hátterű, eltérő tanulmányi előmenetellel rendelkező tanulók körében. A bemérés célja a teszt relevanciájának az alátámasztása volt. A kapott eredmények maximálisan igazolták a DPV tesztsorozat hatékonyságát a matematikai készségek diszfunkcióinak differenciált és korai felismerésében.
Az A-komponensben megvalósuló projekt célja egy olyan közösségi gazdasági (shared economy) alapú megoldás kidolgozása volt, amely közelebb hozza egymáshoz a társadalom és kisebb-nagyobb közösségek tagjait. A Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. koordinálásában elkészült a szívességbank applikáció IoS és Android környezetre is, amelyet fókuszcsoporttal is teszteltek. Az app „klónozható”, azaz változtatható az adott szervezet (oktatási intézmény, helyi közösség, civilszervezet, vállalat) igényeihez. A projekt validációs partnere az ELTE Társadalomtudományi Kara volt.
Az összeállítás első része ITT, második része ITT olvasható.