A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban zajló kutatásról a Scientific Reports számolt be.
Az ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Texas Tech University kutatói kognitív, affektív és szocioökonómiai változókat vizsgáltak, eredményeikről a rangos Scientific Reports folyóiratban számoltak be.
Svraka Bernadett, az ELTE TÓK Neveléstudományi Tanszék oktatója kutatótársaival közösen jelentette meg Cognitive, affective and sociological predictors of school performance in mathematics című publikációját, amelyben azzal foglalkoznak, milyen tényezők határozzák meg a matematika tantárgyban elért iskolai teljesítményt, különös tekintettel a kognitív, affektív és szocioökonómiai tényezőkre, valamint a specifikus matematikai képességekre. A kutatásban 102 magyar hatodikos diák vett részt, akiknek intelligenciahányadosa átlagos vagy a feletti, intelligenciaprofilja pedig többségében kiegyenlített volt.
Az eredmények szerint az intelligencia a legerősebb előrejelző tényező az iskolai matematikai sikerek tekintetében: önmagában az IQ több mint 50%-ban megmagyarázza a diákok matematikajegyeinek különbségeit, azaz a magasabb általános intelligenciával rendelkező tanulók jobban teljesítettek matematikából. A családi háttér – bár önmagában korrelált a jegyekkel – elveszítette jelentőségét, amikor az IQ hatását figyelembe vették. Ez arra utal, hogy a magasabb szocioökonómiai státuszú családokból származó gyerekek jobb teljesítménye elsősorban a gyermekek magasabb intelligenciájának köszönhető, nem pedig a családi környezetnek.
A szorongás szintén fontos tényezőnek bizonyult. Azok a tanulók, akik erősen izgultak a matematikával kapcsolatban, rosszabb eredményeket értek el, még akkor is, ha az IQ-juk magas volt. A szorongás tehát IQ-tól függetlenül is rontotta a teljesítményt, ami azt jelenti, hogy a tanulók érzelmi állapota jelentős szerepet játszik a sikerükben. Ezt a tényezőt a kutatók különösen fontosnak tartják, mivel a szorongás, a megváltozott érzelmi állapot pszichológiai támogatással vagy tanítási módszerek megváltoztatásával kezelhető. A kutatók szerint az oktatási beavatkozásoknak nemcsak a tanulók kognitív képességeinek fejlesztésére kell összpontosítaniuk, hanem a diákok érzelmi támogatására is.
A specifikus matematikai képességeket mérő Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata (DPV) teszt eredményei az átlagos intelligenciával együtt jártak. Bár ez a teszt a matematikai képességekre koncentrált, ebben az esetben szorosan összefügg az IQ-val, és pontosan annyit tesz hozzá a teljesítmény igazolásához, amennyit az intelligencia magyaráz. Ezek az összefüggések a különböző képességmintázatok esetében változhatnak. A kutatók a folytatásban ezt szeretnék igazolni.
A kutatás többek között a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium támogatásával valósult meg.